Szokás
A szokás egy automatikus viselkedésminta, amely ismételt cselekvés révén, következetes kontextusban alakul ki, és tudatos döntéshozatal nélkül zajlik le.
Egy szokás akkor alakul ki, amikor egy adott kiváltó inger (cue) ismétlődően ugyanahhoz a cselekvéshez (rutin) kapcsolódik, és ez a cselekvés érzékelhető jutalmat (reward) hoz. Ez a kiváltó inger-rutin-jutalom hurok, amelyet gyakran szokáshuroknak neveznek, egyre automatikusabbá válik az agyban, és a bazális ganglionokban kódolódik. Minden ismétléssel csökken a szükséges tudatos gondolkodás mennyisége, egészen addig, amíg a cselekvés szinte erőfeszítés nélkül lezajlik. Pontosan ez az automatizálódás különbözteti meg a szokást egy egyszeri, tudatosan irányított cselekvéstől.
Egy új szokás kialakítása időt és hasonló körülmények közötti ismétlést igényel. A kutatások átlagosan mintegy 66 napot mutatnak, mire egy cselekvés automatikussá válik, bár a tartomány a bonyolultságtól és az egyéntől függően nagyon eltérő lehet, néha jóval meghaladja ezt az átlagot. A gyakran idézett 21 napos szabálynak nincs szilárd tudományos alapja, és túlságosan leegyszerűsíti a folyamatot. Az időtartamnál fontosabb a következetesség: ha egy cselekvést minden nap ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben ismételünk, az gyorsabban rögzíti a szokást, mint ha szórványosan tesszük.
A mindennapi munkában a szokások jóra és rosszra is alakítják a minőséget és a hatékonyságot. A szokássá váló szabványosított rutinok csökkentik a hibákat és az ingadozást, mert az embereknek nem kell minden alkalommal a nulláról dönteniük. A begyökeresedett, de nem hasznos szokások ritkán változnak pusztán akaraterővel; jobban működik, ha azonosítjuk a kiváltó ingert, és tudatosan új rutinnal helyettesítjük. Egy jól megtervezett munkakörnyezet, például világos ellenőrzőlisták vagy egy rögzített lépéssorrend, megkönnyíti a hasznos szokások kialakítását.
Gyakorlati példa
Egy gépkezelő minden műszakot egy ötperces 5S-ellenőrzéssel kezd: átvizsgálja a szerszámokat, ellenőrzi, hogy a munkaállomás tiszta-e, és könnyen elérhető helyre teszi az anyagokat. Az első néhány napban ehhez ellenőrzőlistára és tudatos odafigyelésre van szükség. Körülbelül két hónapnyi napi ismétlés után az ellenőrzés automatikusan fut le, és a műszakkezdéskori hibaarány 8 százalékról 2 százalékra csökken, extra időráfordítás nélkül.
Hogyan segít a Leanshift
A Kaizen nem egyszeri, nagy átalakítási projektekre épül. Kis fejlesztési lépésekre épül, amelyeket elég gyakran ismételnek ahhoz, hogy szokássá váljanak. Ha egy napi reflexiót vagy egy rövid folyamatellenőrzést rögzített rutinná alakítunk, az beágyazza a fejlődést a mindennapi munkába, ahelyett hogy a motiváció hullámaitól tenné függővé, ami összhangban áll azzal az állásponttal, hogy úgy gyakoroljuk a fejlődést, hogy közben ne csak rövid távú eredmények, hanem több fejlesztő ember is szülessen.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi ideig tart egy új szokás kialakítása?
Átlagosan körülbelül 66 napig tart, bár a viselkedés bonyolultságától függően a tartomány körülbelül 18 naptól 250 napnál is többig terjedhet. A népszerű 21 napos állítás mítosz, amelynek nincs valódi tudományos alapja.
Miért olyan fontosak a szokások a mindennapi munkában?
Csökkentik a tudatos döntéshozatal mennyiségét, mentális energiát takarítanak meg, és egyenletesen tartják a minőséget, mert az embereknek nem kell minden egyes alkalommal újragondolniuk a folyamatot.
Hogyan lehet megváltoztatni egy nem hasznos szokást?
A leghatékonyabb megközelítés az, ha azonosítjuk a kiváltó ingert, és tudatosan új rutinra cseréljük a régit, ahelyett hogy pusztán akaraterőre hagyatkoznánk. A kicsi, ismételhető lépések felülmúlják az egyszeri akarati erőfeszítéseket.