Növekedési Szemlélet
A növekedési szemlélet az a meggyőződés, hogy a képességek és az intelligencia erőfeszítés, gyakorlás és tanulás révén fejleszthetők, nem pedig rögzített tulajdonságok.
A növekedési szemlélet (growth mindset) fogalma Carol Dweck pszichológustól származik. Azt a meggyőződést írja le, hogy a képességek, az intelligencia és a készségek erőfeszítés, gyakorlás és tudatos tanulás révén fejleszthetők. Ennek ellentéte a rögzült szemlélet (fixed mindset): az a feltételezés, hogy a képességek veleszülettek, és nagyrészt nem változtathatók. Ha növekedési szemléleted van, a kihívásokat fejlődési lehetőségnek látod, nem az önképedet fenyegető veszélynek. Ez az alapvető meggyőződés alakítja, hogyan kezeled a kudarcokat, a kritikát és az ismeretlen feladatokat.
A gyakorlatban a növekedési szemlélet abban mutatkozik meg, hogyan reagálsz a hibákra és a visszajelzésekre. Ezzel a szemlélettel aktívan keresed a visszajelzést, mert a fejlődés forrásának tekinted, nem az értéked megítélésének. Akkor is kitartasz az erőfeszítés mellett, ha az eredmények nem érkeznek azonnal, az erőfeszítést a mesterfokú tudáshoz vezető útnak tekintve, nem a hiányzó tehetség jelének. A kudarcok olyan információvá válnak, amelyet felhasználhatsz a következő lépésed kitalálásához.
Csapat- és szervezeti szinten a növekedési szemlélet alakítja a szervezet tanulási kultúráját. Azok a vezetők, akik a hibákat tanulási lehetőségnek tekintik kudarc helyett, megteremtik azt a pszichológiai biztonságot, amelyre az embereknek szükségük van ahhoz, hogy nyíltan beszéljenek a problémákról. Ez megkönnyíti a folyamatos tanulást, mert a fejlesztési javaslatokat a közös fejlődéshez való hozzájárulásként olvassák, nem az egyének kritikájaként. A kutatások azt mutatják, hogy az erős növekedési szemlélettel rendelkező csapatok szabadabban kísérleteznek, és gyorsabban alkalmazkodnak, amikor a körülmények változnak.
Gyakorlati példa
Egy 14 fős műhely vezetője havi retrospektíveket vezet be, amelyeken minden hibát vádaskodás nélkül megbeszélnek. Az első fél évben a munkatársak 22 apró folyamatproblémát jeleznek, amelyeket korábban soha nem hoztak nyíltan szóba, mert senki sem akart hozzáértetlennek tűnni. Ezen problémák megoldása 9 százalékról 4 százalékra csökkenti az utómunka arányát. A vezető a javulást nem az egyéni tehetségnek tulajdonítja, hanem annak az új nyitottságnak, hogy a hibákból tanulnak, ahelyett hogy elrejtenék őket.
Hogyan segít a Leanshift
A növekedési szemlélet a Kaizen pszichológiai alapja: az a meggyőződés, hogy a képességek fejleszthetők, lehetőséggé alakítja a folyamatos fejlődést fenyegetés helyett. Pontosan ezt ragadja meg a Leanshift „úgy fejlődni, hogy közben több fejlesztő szülessen” gondolata: minden apró előrelépés bizonyíték arra, hogy a fejlődés lehetséges. A folyamatmunkában ez ott mutatkozik meg, amikor a csapatok az eltéréseket és a hibákat a következő PDCA-ciklus kiindulópontjának tekintik, ahelyett hogy elrejtenék őket.
Gyakran ismételt kérdések
Ugyanaz a növekedési szemlélet, mint a pozitív gondolkodás?
Nem. A pozitív gondolkodás egy általánosan optimista szemlélet, míg a növekedési szemlélet az a konkrét meggyőződés, hogy a képességek erőfeszítés révén fejlődnek. Lehetsz optimista úgy is, hogy közben úgy gondolod, a tehetség rögzített.
Tényleg edzhető a növekedési szemlélet?
Igen. A folyamatra, nem az eredményre fókuszáló visszajelzés, a kudarcok tudatos átgondolása, és az olyan vezetők, akik maguk is példát mutatnak, idővel felépíthetik a növekedési szemléletet.
Melyek a koncepció korlátai?
A növekedési szemlélet nem helyettesíti az olyan strukturális feltételeket, mint az elegendő idő, erőforrás vagy cselekvési tér. E feltételek nélkül még a legjobb hozzáállásnak is kevés hatása van.